Melyik jelzővel értékelnéd magad, mint nyelvtanulót? Sikertelen, átlagosan sikeres, vagy kiemelkedően sikeres?

Ha kiválasztottad, gyakorlatilag máris átélted azt, amiről ez a blog fejezet szól: mennyire értékeled, becsülöd magad? Az önértékelés olyan folyamat, amiben az értékeidet személyesen bírálod. Természetesen benne van egy nagy adag szubjektivitás is, hiszen saját magad döntöd el, mennyire vagy értékes egy adott témában, mint például a fenti példa helyzetben.

Fontos elválasztanod azt az élményt, amikor mások értékelnek Téged, s Te ez alapján értékeled saját magadat: megeshet, hogy mindig negatív értékeléseket kaptál bizonyos nyelvtanulással kapcsolatos értékeidről, amik a Te értékelési skáládon jóval pozitívabb helyet foglaltak el, vagy fordítva, amikor folyton alább értékeled magad, miközben pozitív visszajelzések tömkelege „ordította”, hogy jóval értékesebb tudással rendelkezel az adott területen. Az értékelési folyamat utolsó láncszeme viszont Te vagy… Te, hogyan éled meg ezeket a külső értékeléseket, kudarcokat, sikereket, mennyire mennek át a Te értékelési rostádon ezek a személyes élmények, ha nem így lenne az ÖN-ÉRTÉKELÉS kifejezést ki is radírozhatnánk a szótárból, átírva MÁS-ÉRTÉKELÉSRE.

Nem teljes a kép az önértékelésről, ha nem ejtek pár szót egyéb olyan fogalmakról, mint a motiváció vagy a nyelvérzék. Mindkét fogalom a sikeres nyelvtanulás titkának top listás vezetője, hiszen ha motivált vagy és ráadásul kiváló nyelvérzékkel rendelkezel, Te lehetsz a sikeres nyelvtanulók “minta példánya”. Az önértékelés erősen átszövi mindkét fogalmat, ami abban a pillanatban egyértelművé válhat, amint egy jó nyelvérzékkel megáldott embert hebegni-habogni látunk egy vizsga-drukkos szituációban, vagy egy nagyon motivált diákot, aki inkább átmegy az utca túl oldalára, csak ne kelljen egy külföldi turistát útba igazítani.  Az alacsony önértékelés könnyedén befolyásolhatja mind a motivációs szintet, mind a csodás nyelvérzékkel rendelkező diákok sikeres idegen nyelv elsajátítását. Két rövid példa: a motiváció egyfajta belső hajtóerőt jelent, amihez megfelelő mennyiségű belső energia is szükséges. Egy alacsony önértékelésű diák saját magáról alkotott negatív gondolatai felemésztik és egyben elpocsékolják azt az energiát, amit pozitív dolgokba is befektethetne, például egy folyamatos motivációs szint fenntartásába. A jó nyelvérzékkel rendelkező diákoknak elméletben kevesebb időre van szükségük egy idegen nyelv elsajátításához, viszont ha alacsony önértékeléssel küzdenek, jóval  hosszabbnak ítélhetik meg egy adott idegen nyelvre fordított időt, mivel folyton elégedetlenek magukkal, hajlamosak a hibákon rágódni, s negatív gondolataik folyton visszavetik őket.

Ebben a fejezetben tehát kiderítettük, hogy önértékelésünk „főnökei” mi vagyunk, szubjektív „lelki-menedzserként” skálázzuk be értékeinket. A gondolataink pozitív irányba tartásának eredménye lehet, egy normál szintű vagy magas önbecslés, míg ha értéktelennek érezzük magunkat, az alacsony önbecslés ördögi körébe keringhetünk.

Honnan tudod, hogy melyik kategóriába tartozol? A következő blog bejegyzésben lemérjük, és felvázolom, miért is nagyszerű, hogy ezeknek az eredményeknek a birtokába kerülsz.

Forrás:

Andreas, S. (2002). Transform yourself: Becoming who you want to be. Moab, UT: Real People Press.

Brown, J. D. (1998). The self. New York, NY: McGraw-Hill.

Coopersmith, S. (1967). The antecedents of self-esteem. San Francisco. CA: W. H. Freeman & Co.

Kay, K., & Shipman, C. (2014). The confidence code: The science and art of self-assurance-what women should know. New York, NY: HarperBusiness, an imprint of HarperCollins.

Tucker, E. J. (2015). A matter of self-confidence: An introduction to self-confidence coaching in a book. Ettington, Stratford-upon-Avon: Shepherd Creative Learning.






Hozzászólások lezárása.


Keresés
Kategóriák
Archívum