‘archive’ kategória archívuma

Üdvözöllek rövid, 10 lépésben megfogalmazott blog bejegyzéseimben, amiben a sikeres idegen nyelvtanulás titkát ismerheted meg. Mitől válhatsz Te is sikeresebb, hatékonyabban kommunikáló nyelvtanulóvá? Megpróbálok olvasni a gondolataidban, milyen megfejtésekkel tudnál szolgálni:

  • egyértelmű, hogy a nyelvérzék határozza meg, ki mennyire profi a nyelvtanulásban;
  • a befektetett idő hossza fontos;
  • jó tanulási stratégiáik, titkos trükkök, vagy egy csoda tanár;
  • számít a korunk,ha fiatalabb vagy, jobban vág az eszed;
  • szimpátia egy adott vizsgáztatóval, HR menedzserrel, bárkivel;
  • a motiváltabb diákok mindig sikeresebbek.

Mindegyik gondolat szuper részötleteket tartalmaz, de mindegyikben van egy közös tulajdonság: az ÉN szerepe. Az ÉN szerepe pedig szorosan összekapcsolódik annak értékelésével, magyarán az ÖNÉRTÉKELÉSSEL, ÖNBECSÜLÉSSEL. Minden egyes kijelentésedben benne vagy TE, mint nyelvtanuló, s az is kiderül rólad, hol képzeled el magad egy láthatatlan skálán: fiatalabbnak, szimpatikusabbnak, motiváltabbnak, lustábbnak vagy tapasztaltabbnak látod magad? A választ csak akkor tudod meg, ha elkezded értékelni a nyelvtudásodhoz kapcsolódó értékeidet. Az idegen nyelv befogadásáért felelős agyi terület működését erősen befolyásolják olyan kedvezőtlen jellemvonások, mint a pesszimizmus, negatív életszemlélet vagy maximalizmus, ami mind az alacsony önértékelés egyfajta “mellékhatása.”.  A legszuperebb tankönyv vagy tanár sem segíthet, ha alacsony önértékelésed folyamatosan blokkolja azon információk rögzülését, amik elősegítik egy idegen nyelv elsajátítását, sőt, meglehet, blogom elolvasásáig se jutsz el, hogy miért? A választ erre és a következő kérdésekre további blog bejegyzéseimben megtalálod:

  • bemutatom Éned nyelvtanuló részét: tényleg ahány nyelven beszélsz, annyiféle ember vagy?
  • kiderítjük mi az önértékelés, le is mérjük, pontosan hol vagy most, s megnézzük az elemeit
  • körbejárjuk, mi jellemzi egy alacsony önértékelésű nyelvtanuló diákokat
  • s milyen egy átlagos önértékelésű diák
  • hogyan lehetsz sikeresebb nyelvtanuló, ha feljebb tornászod az önértékelésed.

 

 

Ahány nyelven beszélsz, annyi ember vagy. Elcsépelt egy szólás-mondás, de talán érezted már, hogy megváltoznak bizonyos jellemvonásaid, amikor egy idegen nyelven kommunikálsz. Mintha egy másik ember bőrébe bújnál, ami sok érzést válthat ki belőled: ideges leszel az új, kényelmetlennek tűnő helyzet miatt, még az is felmerülhet benned, hogy ez nem TE vagy. Az élet napos oldalát nézve, talán kimondottan élvezed, hogy egy idegen nyelven csevegsz, s mondjuk, azon kapod magad, hogy p.l. egy olaszórán sokkal szenvedélyesebben gesztikulálsz, a hanglejtésed, hangerőd teljesen megváltozik az anyanyelvi kommunikációdhoz képest.

Egy új nyelv megtanulásával életre keltünk egy új, úgynevezett „nyelvtanuló ént”. Bármilyen nyelven folytatott beszélgetés alatt beszélgető társad számára lehetőséget adsz arra, hogy megismerje a gondolkodásmódodat, az érzéseidet, egyszóval az ÉNedet. Ugyanez játszódik le akkor is, amikor egy idegen nyelven kommunikálsz .

Nyelvtanuló éned két komponense, a valós és az ideális nyelvtanuló én folyamatos küzdelmének az eredménye az aktuális idegen nyelvű tudásod. Mit jelent ez pontosan? Az ideális nyelvtanuló én a nyelvtanulók vágyait tartalmazza, amiknek tárgya a nyelvtanulás sikeres kimenetele. Jobb esetben, ezek a vágyak komoly motivációs forrást jelentenek. Egy negatív forgatókönyv szerint egyfajta lelki K.O-t okozhat, amikor valaki rádöbben, hogy nem olyan szinten tart a nyelvtudásában, ahol pontosan szeretne, vagyis az ideális és a valós nyelvtanuló én között hatalmas a különbség. Ez az a fázis, amikor sokan feladják, elmegy a kedvük a további nyelvtanulástól.

Összegezve az eddigieket, ÉNed, s a hozzá kapcsolódó tulajdonságaid fontos szerepet játszanak idegen nyelvtudásod sikerességében. Talán azt is sejted, ki vagy mi az, ami egyben akadályozhat is Téged: az Éned, s annak szubjektív értékelése. Ez a tudat felszabadító és egyben szorongás keltő is lehet: felszabadító, mivel már tudod, hogy miért nem váltak be az eddigi idegen nyelvtanulással kapcsolatos stratégiáid, amiket valószínű javarészt kívülről kerestél. Rövid iránymutatásom számodra az önismeret és személyiségfejlesztés „dzsungelében”: az önértékelésed, önbecslésed felé törd az utat. Azonban felmerülhetnek benned most olyan kérdések, mint hogyan kezdj bele nyelvtanuló és nem nyelvtanuló éned megismerésébe, milyen személyiségjegyek garantálják a sikeres nyelvtanulást, s melyek blokkolnak benne? A következő bejegyzéseimben többek között ezekre a kérdésekre is választ találsz.

Az önértékelés fogalmát megalapozó elméleti körök után, itt az ideje, hogy a tettek mezejére lépjünk, s lemérjük vajon az alacsony,átlagos vagy magas önértékelési szinttel rendelkező emberek táborát erősíted. Az önértékelési teszt 10 állítást tartalmaz, ami 4 választási lehetőséggel van ellátva. Fontos, hogy őszintén válaszolj a kérdésekre, nincs mitől tartanod, bármilyen érték is jön ki, tekintsd úgy az eredményt, mintha egy nagy festmény előtt állnál, aminek már nem csak a keretét és a rajta lévő színeket, alakokat látod, hanem a festék textúrája és az árnyalatok is jól kivehetőek lesznek számodra.

A Rosenberg Önértékelés Skála:

Milyen mértékben ért egyet a következő állításokkal? Válaszoljon az alábbiak szerint:

1 = egyáltalán nem értek egyet, 2 = nem értek egyet, 3 = egyetértek, 4 = teljesen egyetértek

  1. Úgy érzem, értékes ember vagyok, legalább annyira, mint mások.

1           2            3            4

      2. Úgy érzem, sok jó tulajdonságom van.

1            2            3            4

      3. Mindent egybevetve hajlamos vagyok arra, hogy tehetségtelen, sikertelen embernek tartsam       magam.

1            2            3            4

    4. Képes vagyok olyan jól csinálni a dolgokat, mint mások.

1            2            3            4

    5. Úgy érzem, nem sok dologra lehetek büszke.

1            2            3            4

   6. Jó véleménnyel vagyok magamról.

1            2            3            4

   7. Mindent fontolóra véve, elégedett vagyok magammal.

1            2            3            4

  8. Bárcsak jobban tudnám magam tisztelni.

1            2            3            4

  9. Időnként értéktelennek érzem magam.

1            2            3            4

  10. Néha azt gondolom, hogy semmiben sem vagyok jó.

1            2            3            4

A teszt értékelése a következő: 1, 2, 4, 6, 7 állítás esetében: teljesen egyetértek=3, egyetértek=2 pont, nem értek egyet=1 pont és az egyáltalán nem értek egyet=0 pont. Azonban a 3, 5, 8, 9,10 kijelentések esetében: teljesen egyetértek=0 pont, egyetértek=1 pont, nem értek egyet=2 pont és egyáltalán nem értek egyet=3 pont. Ha meg van a végeredmény, a következő besorolásba esel:

  • 15 pont alatt: alacsony
  • 15-25 pont alatt: átlagos
  • 25 pont alatt: átlag feletti

Fontos leszögezni, hogyha átlagos vagy átlag feletti az önértékelésed, nem érdemes feladni a blog bejegyzések követését, hiszen az önértékelési szinted megismerése egy plusz lépés az önismeretedhez.  Ez nem egy olyan folyamat, mint egy jó könyv kiolvasása, aminek az utolsó szavánál meg van a katarzis, becsukod, s felrakod a polcra porosodni. Ideje, hidd el az átlagos, vagy magas önértékelésnél is „porolni” egyet, vagy legfeljebb megnézni, mi az, ami ezzel az önértékelési szinttel a hatékony és sikeres nyelvtanulók csapatába emelhet és MEGTARTHAT.

Ha alacsony az érték – véleményem szerint itt a határérték, 15 pont is annak számít- akkor kérlek, ne kezdd az önostorozó mechanizmust, hogy „bezzeg én meg mondtam, hogy defektes vagyok a nyelvtanuláshoz, s még ez a teszt is rádob egy lapáttal”. Érdemes az eredményre úgy tekinteni, mint lehetőségre, ami végre nem az események elszenvedőjévé tesz Téged, hanem pro-aktív irányítójává, hiszen megismered alacsony önértékelésedből fakadó tulajdonságaidat, s nem kell a vakvilágban tapogatóznod, mi az, amin érdemes dolgoznod.

A következő felsorolás az alacsony önértékelésű emberek jellemvonásait tartalmazza. Hangsúlyoznám,hogy ez nem egy fekete lista, tekintsd inkább egy tükörnek, amiben lehet, magadra ismersz:

  • negatív életszemlélet, pesszimizmus, cinizmus
  • maximalizmus: folyamatosan arra koncentrálsz, hogy ne kövess el hibákat
  • bizalmatlanság
  • másokat hibáztatsz magad helyett
  • kockázat vállalástól való félelem
  • döntéshozatalnál másoktól függesz
  • félsz attól, hogy nevetség tárgyává válsz.

Találtál ismerős vonásokat? Ez a lista kimondottan azokat a tulajdonságokat tartalmazza a teljes igénye nélkül, ami a nyelvtanulás során meghatározó lehet, itt az ideje, hogy részletesen kielemezzük.

HIBÁK: A hibák az alacsony önértékelésű diákok mumusai. Egyfajta szégyenfoltként tekintenek rájuk, mivel olyan pontokra mutat rá, amitől egyrészt még kevesebbnek érzik magukat, másrészt a nevetség/megszégyenítés tárgyává válhatnak. A hibák elkövetése kockázatvállalással jár együtt, ami szintén alacsony szintű lehet egy alacsony önértékelésű nyelvtanulónál. Alacsony szintű kockázat vállalás és a hibázástól való félelem kombinációja mindig egy ördögi körben tartja az alacsony önértékelésű nyelvtanulókat: nem vállal kockázatot, tehát kevesebb mindenki által jól látható hibát követ el, ami csökkenti a nyelvtudás fejlődésének lehetőségét, hiszen elveszi a hibákból tanulás lehetőségét, valamint az adott idegen nyelv társas kapcsolatokban való aktívabb gyakorlását is. Egy alacsony önértékelésű diáknak a hibák kételyeket ébresztenek saját tudásával kapcsolatban, amik olyan negatív gondolatokat, meggyőződéseket hozhatnak létre, mint az állandósult pesszimizmus vagy negatív véleményalkotás nyelvtanulásuk eredményeivel kapcsolatban: a „bezzeg én meg mondtam, hogy nem..” típusú nyelvtanulók mantrája ez. Nyelvtudásod mások által értékelése még egy plusz kockázattal jár: rámutat valós „nyelvtanuló éned” határaira, vagyis, hogy valójában milyen szinten vagy, s az önértékelésed szintje segít neked abban, hogy tovább tudsz-e lépni ebből a szembesítésből vagy sem.

MAXIMALIZMUS

A hibázási lehetőségtől való félelmen kívül, a maximalizmus meglehetősen le tudja lassítani a nyelvtanulás folyamatát. Például, a folyamatos elégedetlenség és frusztráció miatt sokkal hosszabbnak érzi a nyelvtanulás folyamatát egy maximalista, mint az, aki nem akar mindent tökéletesen csinálni. Egy folyton a hibái miatt aggódó diák rengeteg időd azzal tölt, hogy a negatív dolgokra koncentrál, ahelyett, hogy ezeket az energiákat átcsoportosítva a feladatra figyelne maximálisan. Sajnos, ez esetben “süket fülekre” találnak a pozitív, dicsérő visszajelzések. A pozitív visszajelzések elfogadása könnyebben rádöbbentené őket arra, hogy az idegen nyelvtanulás lehet számukra is épp olyan könnyű és zökkenőmentes, mint kortársaiknak, akik ugyanannyi vagy kevesebb energiát fektetnek nyelvtanulásukba.

NEGATÍV ÉLETSZEMLÉLET

A negatív gondolatok negatív kimenettel,  sikertelenséggel járhatnak együtt, ami a nyelvtanulás esetében egyet jelenthet a feladással, s azzal a záró gondolattal, hogy képtelenség egy idegen nyelvet meg tanulni. A kudarc okait külső indokokkal könnyedén meglehet magyarázni, eltolva a felelősséget magunkról egy másik személy/tárgy irányába:

„ a munkám, a főnököm miatt..”

„ a családom miatt..”

„ a kellemetlen múltbeli emlékek miatt (p.l. megszégyenítés)..”

„ a volt tanáraim, iskolám miatt…”

Mielőtt bármi félre értést keltenék, a tolerancia maximális jelenléte mellett írtam le a fenti példákat, más szóval nyilván a munka, család vagy iskolai élmények fontos szerepet töltenek be bármilyen tevékenység sikeres elvégzéséhez, viszont meg van a kockázata annak, hogy egyfajta pajzsként használjuk őket, amikor el kell, hogy hárítsuk a negatív hullámokat vagy a számonkérést.  A siker nincs “előre csomagolva” ha a nyelvtanuló diákként folyton kevesebbnek látod  vagy láttatod magad, ami szinte kikönyörgi a pozitív megerősítéseket a környezetedből. A pillanatnyi jól eső impulzus után egy negatív önértékeléssel rendelkező diák csípőből visszapattintja a pozitív értékelést vagy meg sem hallja.

Hogyan kezeli egy pozitív önértékeléssel rendelkező diák az idegen  nyelvtanulás “érzelmi hullámvasútját”, hogyan szemléli sikereit vagy kudarcait? A következő bejegyzésből választ kaphatsz erre is többek között.

Ha pozitív eredményt értél el az önértékelési teszten, a következő tulajdonságok jellemzőek lehetnek Rád:

  • kezdeményező készség
  • önálló döntéseket tudsz hozni
  • jó probléma megoldó készségeid vannak
  • megbízol másokban, magad képességeiben
  • optimizmus
  • nyitottabb vagy a kritikára, visszajelzésekre
  • nem másokat hibáztatsz, ha bármi negatív bekövetkezik

Hiszem azt, amikor a magasabb önértékelésű diákokról írok, abban picit az alacsony önértékelésű diákok is benne szerepelnek, hiszen a fentiekben felsorolt jellemvonások nem vegytisztán jelennek meg egy adott önértékelési szinten.

CÉLOK: a magasabb önértékelési szinttel rendelkező nyelvtanulók sokkal határozottabban tűznek ki célokat a nyelvtanulások során. Nyilván őket is érik negatív élmények vagy visszajelzések, de a pozitív önértékelésük miatt kevésbé lehet kimozdítani őket abból a meggyőződésükből, hogy igenis képesek elsajátítani egy idegen nyelvet. Két dolog még az ő malmukra hajtja a vizet: nem hibáztatnak másokat, nem tolják át a felelősséget, ha bármi kudarc éri őket, valamint döntéseiket önállóan képesek meghozni, ami nem zárja ki, hogy ne kérjenek plusz segítséget, de nem is blokkolja őket mások negatív befolyása, lebeszélése vagy kritikája egy-egy döntéshozatalnál.

POZITÍV GONDOLATOK & KUDARCOK: egy pozitív önképnek való megfelelés sokkal magasabb eredményekre sarkalhat, sokkal motiváltabbá tehet, mint egy negatív, romboló önkép kimerítő megerősítése egy-egy kudarc után.  A negatív önképű nyelvtanulók professzionális módon értenek elméjük negatív beprogramozásához, s az esetek nagy többségében maximális sikerrel létre is jön a „nemtudás”, ami a negatív önképet csak tovább erősíti. Ezt a módszert hosszú évek munkája kifejleszteni, alapja általában egy korábbi életszakaszban megélt negatív élmény. A kudarcok feldolgozásában sokat segít a pozitív önértékelésű diákoknál egyfajta pozitív, belső, ösztönző beszéd.

FEJLETTEBB KOMMUNIKÁCIÓS KÉSZSÉG: a pozitív önbecsüléssel rendelkező diákok hatékonyabban kommunikálnak idegen nyelveken, mivel bíznak saját kommunikációs képességeikben, tehát tudatában vannak saját pozitív értékeikkel, ami kihat a gondolkodásukra.  Kiemelném még a magasabb szintű kezdeményező készséget, a pozitív önértékelésű diákok  bátrabban kezdeményeznek párbeszédet idegen nyelvi közegben, szívesen átveszik a kommunikációs „stafétát”, ha lehetőséget látnak rá. Fontos hozzátennem, hogy az idegen nyelvi helyzetekből fakadó szorongás létező jelenség mind az alacsony mind a magas önértékelésű diákok esetében. Egy teljesen új kommunikációs helyzetbe kerülünk ilyenkor, ami komoly kihívás, mivel úgy érezhetjük, hogy nem vagyunk „saját magunk”, esetleg halljuk magunkat kívülről, s sokkol a tény, hogy valaki teljesen mást hallunk vissza, mint akit megszokhattunk. Ez a típusú szorongás rengeteg energiát elvesz az idegen nyelvi információ befogadástól, s extrém esetben blokkolja azt, lásd egy idegen nyelvi hallgatásos feladat, aminél olyan érzésünk támadhat, hogy egy kukkot sem értünk.

Következő bejegyzésemben különféle stratégiákat ajánlok Neked, hogyan védd ki, gondold át azokat a szituációkat, amik szorongást, félelmet, vagy bármilyen negatív érzést keltettek benned idegen nyelvtanulásod során.

Nyelvtanuló éned önértékelésének fejlesztését segítheti, ha különféle stratégiákat alkalmazol mind azzal kapcsolatban, amit az alacsony önértékeléssel kapcsolatos blogbejegyzésben már megismerhettél: kommunikációs készségek, hibáktól való félelmek, negatív-pozitív életszemlélet és kockázatvállalás. 

Probléma=lehetőség

Gondold át, hogy az adott problémákat hogyan írnád körbe egy mondattal. Próbaképpen válassz a kisebbek közül egyet, ami vissza-visszatér az idegen nyelvtanulásos „karriered” alatt. Ha sikerült pontosan körbe határolni, képzeld el, hogy ez az egyik jó barátod problémája, kicsit lépj ki a saját bőrödből, s fogalmazz meg egy jó tanácsot neki, aminek alap gondolata az, hogy ez a probléma nem hátráltat, hanem rámutat arra, mit kell kijavítanod, hogy még sikeresebb legyél a nyelvtanulásod során.

Bókok

Egy alacsony önértékelésű diáknál semmit nem ér egy pozitív gondolat, ha nincs tartalma, mivel rögtön kétkedni kezd, valóban róla szól-e, hiszen nem értékeli magát annyira, hogy elhiggye, ez tényleg Neki lett címezve. Fontos, hogy a pozitív gondolat tartalmazzon konkrét tulajdonságokat, tevékenységeket, s ne egy semmibe küldött „jaj de ügyes voltál!” dicséret legyen.

Az alacsony önértékelésű tanulóknál a dicséret fogadása is komoly feszültség forrás lehet, sok esetben rögtön jönnek a kifogások, szerinte valójában miért is nincs valóságtartalma a pozitív visszajelzésnek, például rögtön egy korábbi hiba felemlegetése, vagy egy vélt negatív tulajdonság megerősítése jellemző: „igen, ez lehet, hogy jól ment, de rém gyenge a hallgatásos készségem, s a múltkor sem sikerült a szódolgozatom.” Itt az ideje ezen is csiszolni: kezdésnek elég, ha egy egyszerű köszönöm-öt mondasz, mivel ezzel az egyszavas reakcióval máris kevesebb negatív energiát szabadítasz fel. Ha már jól megy, kezdd meghallani a többi pozitív visszajelzést is, s építkezz belőle. S ha még magasabb szintekre pályázol, akkor lassan saját magadnak is gyárthatsz bókokat, ami nem más, mint az önmegerősítés. Fontos, hogy csak akkor veregesd meg a vállad, ha tényleg elértél valamit, s azt is tartsd szem előtt, hogy nem egy  3 nyelvű szinkrontolmács szintjére gondoltam, hanem szimplán egy olyan dologra, amiből picit is látod, hogy  a tudásod gyarapodik.

A következő bejegyzésben még többet olvashatsz arról, hogyan  lehetsz még hatékonyabb, magabiztosabb idegen nyelvi kommunikátor, ha eloszlatod negatív gondolataidat és optimistábban tekintesz magadra, mint sikeres nyelvtanulóra.

 

Alacsony önértékelés esetében meg van az esélye annak, hogy egy pesszimista, negatív szemléletet építesz fel az idegen nyelvtanulásod sikeres kimenetelével kapcsolatban is. Szeretnék Neked mutatni 1-2 gondolatot, ami más szemszögből látatja Veled a nyelvtanulás hullámvölgyeit.

Gondolj vissza, mennyi mindent elértél már, s légy rá büszke!

Talán emlékszel még az első idegen nyelvórádra, milyen érzés volt…s mennyit fejlődtél azóta. Több mindenben is lemérheted mennyi mindent értél már el: mennyit fejlődött a szókincsed, esetleg ha kedvenc sorozatodat nézed, vagy dalodat hallgatott többet értesz-e belőle. Egy buktató még megnehezíti az alacsony önértékelésű diákok helyzetét: rögtön Mount Everest-i magasságokba emelik a mércéjüket, hol kell, hogy tartsanak, s reálisan nem képesek magukat a jelen helyzethez viszonyítani. Emellett hajlamosak magukat másokhoz mérni, ami szintén nem szerencsés, hiszen mindenki egyedi tempóval sajátít el egy nyelvet. Javaslat: kis lépésekben gondolkodj, pl. dicsérd meg magad, hogy már be tudod mutatni a családod, de teljesen természetes, ha még nem érted a BBC dokumentumfilmjét a legfrissebb genetikai kutatások témakörében.

Optimista társak

A pesszimista emberek gyakran keresik más pesszimista emberek társaságát, egyfajta megerősítést kapva negatív gondolataikra. Ha szeretnél egy picit is változtatni, nem azt ajánlom, hogy rögtön szakíts ezekkel az emberekkel, hiszen számtalan pozitív tulajdonságukkal biztosan segíthetnek Neked. Ehelyett inkább azt javaslom, keress mellette picivel több alkalmat arra, hogy optimista, nyelvtanulásban sikeres emberekkel felvedd a kapcsolatot.  Kérdezz rá, milyen stratégiákat használnak, mit tanultak belőlük. Ha sikerül személyre szabnod az újonnan szerzett tanulási tippeket, stratégiákat, máris tettél egy lépést azért, hogy picit tanulj másoktól is, de magadat is belehelyezd nyelvtanulásod folyamatába. A lényeg a megfelelő egyensúly, kevésbé hidd el a negatív gondolatokat, a pozitívokat pedig duzzaszd fel, s rögtön gyúrd össze a saját ötleteiddel.

Következő bejegyzésemben hasznos tippeket kaphatsz arra, hogyan kezeld a hibázástól való félelem okozta negatív érzéseket, s milyen technikákkal tudod a hibázási lehetőséget csökkenteni.

Hogyan csökkentheted a félelmedet, miközben idegen nyelven kommunikálsz valakivel?

A következő stratégiák igazi “félelem gyilkosok”:

  • Amikor külföldiekkel csevegsz, sok esetben nem igazán érdekli őket milyen nyelvtani hibákat vétesz, valójában meg vannak a saját gondjaik, amikre koncentrálniuk kell, s a hibáid kielemzése a legutolsó, ami eszükbe jut. Ha az akcentusod miatt aggódsz, gondolj bele, hogy az angol nyelvet rengeteg náció beszéli, és néha egy ír sem érti tisztán mit mesél egy skót neki, bőven van az anyanyelvieknek tapasztalatuk abban, hogyan kommunikáljanak olyan emberekkel, akiknek eltérő a kiejtésük.
  • Talán az egyik legnehezebb stratégia jön egy alacsony önértékeléssel rendelkező diák számára: játszd el, hogy képes vagy rá. Ez nem jelent mást, mint csinálj úgy, mintha tudnál kommunikálni az adott nyelven, így belekerülhetsz olyan párbeszédekbe például, amik hatékonyabban fejlesztik a kommunikációd, mintha félelmeidtől vezérelve tudatosan kerülnéd ezeket a szituációkat.
  •  Ne törekedj mindig a legbonyolultabb nyelvtani szerkezetekre, vagy a legcifrább szókapcsolatokra, amikor kommunikálsz. A bonyolult szerkezetekkel erősen növeled az esélyét annak, hogy bele kerülsz egy hiba spirálba, ami később frusztrálhat, s közelebb már kedved se lesz megszólalni. Ha egyszerűbb szerkezeteket használsz, felgyorsíthatod egyrészt a kommunikációd, másrészt nagyobb az esélye annak, hogy sikerélményeid lesznek, ami növeli majd az önértékelésed.
  • Készülj. Kiváló stratégia, ha előre megírsz egy rövid szöveget, esetleg valakivel átnézeted, s egy adott szituációban elmeséled a magántanárodnak vagy egy külföldi jó barátnak. Egyrészt kellemes érzés lesz hallani saját magabiztos idegen nyelvű hangodat, másrészt olyan beszéd panelek rögzülhetnek, amiket a későbbiekben más témáknál is felhasználhatsz.

Következő blogbejegyzésem célja, hogy segítséget nyújtsak abban, hogyan lépj túl a hibázási lehetőségekből fakadó félelmeiden, s pár kreatív tanáccsal hogyan csökkentsd a stressz szinted, olyan idegen nyelvi kommunikációs helyzetekben, amikben magas a hibázási lehetőség kockázata.

 

1.Hagyd abba, hogy folyton csak magadra gondolsz!

Korábbi blog bejegyzésben írtam, az alacsony önértékelésű diákok rengeteg időt, energiát használnak el negatív gondolatok gerjesztésére : csak magukra, s saját negatív teljesítményeikre koncentrálnak. Hagyd abba! Helyezd át a fókuszt a feladatra, ne saját magadra. Ha eljutsz addig, hogy  aktívan tudsz koncentrálni egy idegen nyelvű feladat megoldására, lassan enyhül a saját magad által kreált negatív érzés. Amikor lenyugszik az elméd,  több teret engedsz annak is, hogy a pozitív, sikereidhez kapcsolódó emlékek feltörjenek, amik eredményesebb munkára sarkallanak.

2.A hatalmas hibák tényleg olyan hatalmasak?

Egy idegen nyelv elsajátításának természetes velejárója, hogy hibákat követ el az ember. Lássunk két idegen nyelvtanuló típust, akik kifejezetten gátolják az egyik leghasznosabb tanulási stratégiát: tanulni a saját hibáinkból egy idegen nyelvtanulás során.

  1. a maximalista: a hibák feletti folyamatos kontroll rengeteg energiát és egyben figyelmet kíván egy nyelvtanulótól, és egy belső félelmet gerjeszt a hibázási lehetőséggel kapcsolatban. Csupa olyan negatív  energia befektetés, ami elvonja a valós feladatokra szánt energiát.
  2. az intellektuális: személyes tapasztalat, hogy minél tanultabb, olvasottabb, bármilyen kiemelkedő intelligenciával rendelkező nyelvtanulóról van szó, annál nehezebben megy neki egy kezdő, középhaladó szinten a kommunikáció. Szerencsétlennek érzik magukat, ha nem fejezhet ki az általuk megszokott intellektusukat az adott idegen nyelven, olyan szinten, mint az anyanyelvükön, s frusztráló érzésnek élik meg, hogy az új idegen nyelven a hibák s egyéb tényező miatt nem „süt át” az anyanyelven megszerzett tudása, s csorbulhat a második nyelvhez kapcsolódó önértékelésük.

Összefoglalva, a maximalista megközelítés esetében érdemes a “folyamatosan mindent kontrollálni akarok” filozófián lazítani, az intellektuális nyelvtanuló diákok esetében pedig elfogadni a tényt, hogy a nyelvtanulás kezdeti/ középhaladó fázisában saját magad fejlődését blokkolod, ha “emelkedett” gondolataidat szeretnéd szinkron tolmácsolni , ergo szó szerint lefordítani egy adott idegen nyelvre.

Következő, egyben utolsó bejegyzésemet érdemes elolvasnod, ha szeretnéd megtudni, milyen összefüggés van az önértékelés és a kockázatvállalás között, valamint milyen stratégiákkal növelheted “bátorsági szintedet” idegennyelvű kommunikációd során.


Keresés
Kategóriák
Archívum

Archívumok böngészése ebben a kategóriában: archive.