Figyelem! Ne olvasd tovább a blogomat, ha a következő élethelyzetek rejtélyeire már rég megtaláltad a megfejtést: lelkes nyelvtanulóként tényleg rászántad az időt, energiát a felkészülésre egy nyelvvizsga, egy idegen nyelvű interjú vagy egyéb megmérettetés előtt s kiderült, hogy nem sikerült… viszont egy hasonló cipőben járó tanulótársad, hasonló energia és időbefektetéssel mégis átment a vizsgán, vagy megkapta álmai állását. Kérlek, feltétlen állj meg az olvasással, ha arra a kérdésre is megkaptad a választ már, hogy miért van az, hogy valaki az idegen nyelvtudásával kapcsolatos kritikákat rezignált arckifejezéssel, esetleg mosolyogva fogadja, míg mások szemlesütve legszívesebben elsüllyednének szégyenükben vagy mérgesen morgolódnak magukban.

Megpróbálok olvasni a gondolataidban, milyen megfejtésekkel tudnál szolgálni a fent említett dilemmákra:

  • egyértelmű, hogy a nyelvérzék határozza meg, ki mennyire profi a nyelvtanulásban;
  • biztos sokkal hosszabb ideje tanulja az adott idegen nyelvet, valószínű külföldön is élt kint;
  • jobbak a tanulási stratégiái, tuti van valami titkos trükkje, mobil alkalmazása esetleg csoda tanára;
  • biztos fiatalabb, s jobban vág az esze;
  • biztos szimpatikusabb a vizsgáztatóknak, HR menedzsernek, bárkinek
  • biztos sokkal motiváltabb.

Mindegyik gondolat szuper részötleteket tartalmaz, de mindegyikben van egy közös tulajdonság: az ÉN szerepe. Az ÉN szerepe pedig szorosan összekapcsolódik annak értékelésével, magyarán az ÖNÉRTÉKELÉSSEL, ÖNBECSÜLÉSSEL. Minden egyes, néha panasznak hangzó kijelentésben benne vagy TE, mint nyelvtanuló, s az is kiderül rólad, hol képzeled el magad egy láthatatlan skálán: fiatalabbnak, szimpatikusabbnak, motiváltabbnak, lustábbnak vagy tapasztaltabbnak látod magad? A választ csak akkor tudod meg, ha elkezded értékelni a nyelvtudásodhoz kapcsolódó értékeidet. Az idegen nyelv befogadásáért felelős agyi terület működését erősen befolyásolják olyan kedvezőtlen jellemvonások, mint a pesszimizmus, negatív életszemlélet vagy maximalizmus, ami mind az alacsony önértékelés egyfajta “mellékhatása.”.  A legszuperebb tankönyv vagy tanár sem segíthet, ha alacsony önértékelésed folyamatosan blokkolja azon információk rögzülését, amik elősegítik egy idegen nyelv elsajátítását, sőt, meglehet, blogom elolvasásáig se jutsz el, hogy miért?

A választ erre és a következő kérdésekre további blog bejegyzéseimben megtalálod:

  • bemutatom Éned nyelvtanuló részét: tényleg ahány nyelven beszélsz, annyiféle ember vagy?
  • kiderítjük mi az önértékelés, le is mérjük, pontosan hol vagy most, s megnézzük az elemeit
  • körbejárjuk, mi jellemzi egy alacsony önértékelésű nyelvtanuló diákokat
  • s milyen egy átlagos önértékelésű diák
  • hogyan lehetsz sikeresebb nyelvtanuló, ha feljebb tornászod az önértékelésed

Fő célom: a következő blog bejegyzésekben a fenti témákra adott válaszokkal szeretnék segítő kezet nyújtani olyan idegen nyelvet tanuló diákoknak, akik szeretnék még sikeresebben elsajátítani egy adott idegen nyelvet, mint ahogyan, azt előtte tették. A nyelvtanulás érzelmi hullámvasútján ülve, főleg azokat szeretném megszólítani, akik úgy érzik, nehezen jönnek ki egy hullámvölgyből, vagy csak zökkenő mentesebben akarják venni a következő „kanyart”.

Szeretném hangsúlyozni, hogy a blogban szereplő információk részben idézett gondolatok nyelvészeti és pszichológia területekből merítve. A felhasznált forrásmunkákat minden egyes blog végén jelölni fogom, segítve a további elmélyülést a témában.

Hozzászólások lezárása.


Keresés
Kategóriák
Archívum